Fracture (2007)

Törés

Nem tudom, más hogy van vele, de én ha egy olyan filmmel találkozom, amiben Anthony Hopkins és Ryan Gosling a két főszereplő, akkor minimum elsőrendű színészi játékot várok, illetve bízva a két említett név értékítéletében, valami jófajta, izgalmas történetet is. Szerintem ezek nem extrém elvárások egyébként, hogy ne lehetne őket teljesíteni. A Törésnek mégsem sikerült.

A két húzónév nagyon semleges alakítást nyújt, teljesen olyan, mintha csak a pénzért vállalták volna. Na jó, Goslingnál talán ott volt, hogy Hopkinssal dolgozhat, vagy nem tudom, mindenesetre egész biztosan nem a karakterekben találták meg a fő okot. A többiek meg még náluk is rosszabbak voltak.

A sztori pedig, a csavart ugyebár az jelenti, hogy az egyértelműnek tűnő bizonyítékok ellenére a boríték kibontása után mégsem a „Zöldi Miklós, kamra és méreg” kártyákkal nézhetünk szembe. Ez a fordulat adná a film izgalmas részét, ha nem dőlne be rögtön az elején. Krimiket nézve amúgy nem vagyok egy nagy megoldáskereső, általában direkt nem is gondolkozom a megfejtésen, itt viszont csak úgy beugrott, hogy aha! Onnantól kezdve viszont véget ért a móka, és mivel a szinészek sem tették oda magukat, el volt rontva az élmény.

Ha nem félnék leírni, hogy tisztességes iparosmunka, akkor már sütném is rá a filmre, de állítólag filmmel kapcsolatban ez a jelző elég cikinek számit (legalább nem hívom őket dolgozatnak), inkább maradok annál, hogy a Fracture egy jó alapötlet és remek színészek elfecsérlése egy átlagos halivúdi thrillerre. És mint ilyen, 5/10-nél nem is érdemel jobbat.