Commando (1985)
Kommandó
A múltkori Predator után gondoltam sort kerítek erre a másik Schwarzi-klasszikusra is, tovább boncolgatva a „kiállják-e a klasszikusok az idő próbáját” kérdéskört. Nos, az eredmény felemás, mert bár a fenomenálisan tehetségtelen Vernon Wellsre vadászó John Matrix is jól vizsgázott, egy picivel mégis lemaradt a másik bolygóról érkező láthatatlan dzsungelharcos ellenfeleként pózoló Dutch mögött. Azért nem jelentős a különbség, ne aggódjon senki.
John Matrix megfeszített, izzadságtól csillogó izmokkal cipel egy bazi nagy farönköt a hegyen, majd a veszély első jelére reflexből csekkolja a baltán tükröződő, hátulról közelítő illetőt. És itt jön a meglepetés, hiszen ő Matrix lánya (Alyssa Milano extrafiatalon)! Persze aki valaha is látott már egy akciófilmet, egyből tudja, hogy a kicsit el fogják rabolni, hogy aztán főhősünket valami csúnya dologra kényszerítsék.
Ez a csúnya dolog pedig nem más, mint egy Közép-Amerikai ország állampuccsának megtámogatása a jelenlegi elnök megölésével. Persze tudjuk, hogy Matrixet nem olyan fából faragták, aki ilyesmibe belemenne, sokkal inkább az igazságot saját kézbe vevős hős ő. Ebből eredően gyorsan le is számol a díszkíséretével, majd egyszemélyes kommandóként elindul, hogy sajátos módszerrel rendezze le a függőben lévő ügyeket.
– Remember when I promised to kill you last?
– That’s right. You did.
– I lied.
(…)
– What did you do with Sully?
– I let him go.
Tény, hogy a jó öreg Arnie nem a valaha élt legnagyobb színésztálentum, de ettől függetlenül mindenkinek el kell ismernie, hogy a munkás évei alatt nagyon sok meghatározó filmet tett le a nagy akciófilmes asztalra (aki másként gondolja, az hülye, és kész). Persze nem ez a kedvenc akciófilmem, és nem is a kedvenc Schwarzi-filmem, de ettől függetlenül klasszikus alkotás, ami az idő múlásával egyre csak nemesedik, nem pedig nevetséges lesz. Nem igazán tudnám megmondani miért, mert ugye a mai, valóságot tükrözni próbáló akciók korában persze elég mókásnak tűnhetnek a Commando géppuskával kaszálós akciói, dobbantóról robbanás előtt ugró statisztái és a főhősön nem fogó golyózápor, ezt elismerem. De az a helyzet, hogy ennek ellenére én még mindig elhiszem. Elhiszem, hogy Arnie kiáll, és lekaszál mindenkit, mert ő már csak ilyen. Karizma, vagy mi a fene.
Azt hiszem már kiderült (akár most, akár régebben), hogy eléggé tisztelem és becsülöm a régebbi éra filmjeit. Nem csak azért, mert sokkal tökösebbek, bevállalósak voltak, hanem amiatt a leírhatatlan hangulat miatt is, ami árad belőlük, és ami hatalmába kerít, mikor nézem őket. Szóval a Commando 8/10 pontjából jelentős rész is ennek szól.
– Don’t break radio silence until they see me.
– How will I know?
– Because all fucking hell is gonna break loose.
A VHS korszak egyik nagy filmje:) Arnie kemény, mostanában meg kormányzó:D
Gyerekkorom nagy filmje volt, tenyleg nem rossz de segit ha fiatalon nezi meg az ember.
Arnie hozza a formajat benne, en elhiszedm neki hogy eros es golyoallo.
Ket bajom volt vele igy huszonevesen megnezve, amikor Arnie a lanyaval jatszik nagyon kijon a sziniiskola hianya, es a fogonosz egy elhizott Freddy Mercury hasonmas.
Ezen kivul igazi klasszikus.
Nekem is fiatalkorom egyik klasszikusa. De mi inkább már röhögtünk rajta. Emlékszem, hány unalmas órát űztünk el az idézgetésekkel, meg Schwarzin való poénkodással. Mégse gagyiként tekintek rá. Arnie az egyik kedvenc akcióhősöm.
Ha egy mai fiatal nézi meg,valószinüleg adna rá 3/10-et – talán – de mi,akik a 80-as években voltunk tinédzserek,nekünk kultuszfilm.(?) Emlékszem amikor valaki behozta a suliba a Predatort. Behozták az egyik terem közepére a TV-t,rá a VHS-t és kb 20-an bámultuk a többször átmásolt,”alábeszélős” filmet. Az sem zavart senkit,hogy a szinek ugráltak a rossz minőség miatt,szájtátva néztük,akárcsak a többi filmjét.
Mai fiatal szemmel nem tudok ránézni, de mai saját szemmel igen, és úgy abszolút kultfilm szerintem. Az Amerikai ninja is gyerekkorom kedvence volt, mégis szánalmasan rossznak találtam, mikor mai fejjel megnéztem. Ugyanez nem áll Arnie filmjeire, még ha a játékával vannak is gondok, azért a filmjei még mindig ugyanolyan jók, mint anno. Csak tud valamit, na :)
Valamelyik nap botlottam bele egy csatorna szörfözés közben. Aztán mentem is volna tovább, mondván a fene se akar régi Schwarzi mozit nézni, de csak ott ragadtam. Az akció jelenetek, lövöldözések néha elég megmosolyogtatóak, de ez inkább az a nosztalgia mosolygás, sem mint valami legagyizós. Valahogy ez a soha ki nem fogyó fegyver, meg a folyton mellé lövő ellenség sokkal kevésbe zavart, mint mostanában mikor egy-két akcióban annyira nagyot akarnak dobni, hogy végül összehoznak egy olyan jelenetet, hogy egy óvodás is sírva kaparná a falat a lehetetlenségét látva. Bár lehet, hogy csak öregszem. Minden esetre simán nézhető film ma is. Az pedig, hogy a kis csaj Alyssa Milano, az csak a stáblistát nézve tűnt fel, és teljes meglepetésként ért.