300 (2006)
300
Az előzetesek és a promóképek alapján anno nem igazán voltam kiváncsi a 300-ra, pedig általában nem vagyok ellene egy jó kis szandálos-kardozós filmnek. De mégis, valahogy azt éreztem, hogy ez a mozi nem lesz a kedvencem, ezért nem is erőltettem nagyon a bepróbálását. Végül a Meet the Spartans miatt mégis rávettem magam, mert mégis milyen már egy paródiát nézni az eredeti ismerete nélkül? Nem jó, az biztos. Viszont így a 300 megnézése után már tudom, hogy az előzetes elképzeléseim nem csaltak, és semmi olyat nem kaptam, amit ne tudnék nélkülözni.
Kétségtelen, hogy a látvány egyedire és valamennyire újszerűre is sikerült, de sajnos ez az újszerűség egy egyediség csak a felszínt érinti, legalábbis nekem semmiféle hangulatot nem sikerült átvennem, valahogy olyan steril volt az egész. A megfelelő atmoszféra nélkül pedig nehéz megkedvelni a filmet, na meg hangulat hiányában nem sokat ér az egész. Leginkább egy tech-demóként tudnám értékelni, kár, hogy nem annak szánták. Talán ha a harcokat nem szakította volna meg a teljesen fölösleges és céltalan politizálás meg drámázás, valamint az alacsony korhatárt elfelejtve a vér nem csak fröccsen, hanem talajt is ér és ott is marad tócsákban, akkor az javíthatott volna valamit a hangulaton.
Persze az is lehet, hogy szándékosan ilyen volt a koncepció, nem tudom, és bevallom, hogy az eredeti képregényt sem ismerem, így elképzelhetőnek tartom, hogy már ott sem volt sok logika abban, hogy például Leonidász egy népéért harcoló uralkodónak van beállítva a felesége által, ugyanakkor azt látjuk, hogy valójában csak egy vértől megrészegült őrült, aki tulajdonképpen csak kaszabolni akar. És még az is lehet, hogy a szinészek is azt az utasítást kapták (ha már koncepcióról van szó), hogy „legyél minél jellegtelenebb”. Ha így van, akkor ezt viszont jól megoldották. Gerard Butlernek alapból nem kellett túl sokat játszania ehhez, hiszen ő már civilben is elég jelentéktelen lehet. Itt a 300-ban is, hiába a csodaizmok, szakáll és ordibálás, egyszerűen nem tudtam komolyan venni főszereplőként. Legnagyobb bánatomra Lena Headey (alias Gorgo királynő) sem keltett túl jó benyomást, pedig őt igencsak kedvelem. De amellett, hogy azért szép volt, leginkább semmilyen szinészileg, és ugyanez elmondható magáról a karakterről is. Lehet, hogy az egész a rendező hibája? A 300 előtt elkövetett már egy Holtak hajnala remake-et, ami szerintem annyira nem lett rossz, viszont a 300-ból kiindulva a következő filmjét, a szintén képregényfeldolgozás Watchment (űber és kult egyben) már előre féltem.
Ha vártam volna bármit is a 300-tól, akkor most írhatnám, hogy csalódás volt, de mivel alapvetően nem számítottam túl sok jóra, így nem is ért csalódás. Szerintem ez egy erősen túlhype-olt, nagyon középszerű darab, tipikusan a mai moziba járó rétegnek összerakva. Nekem csak egy 3/10-es fércmunka.
