Gondolom nem kell nagyon bemutatnom Rachel Weiszt, jó sok filmben előfordult már. Ő sem az a kategória, akire az emberek többsége a bombanő kifejezést használná, de egyrészt az ebbe a kategóriába sorolt valamik legtöbbször szart sem érnek (tudom, csúnyaságot mondtam, tessék reklamálni nyugodtan), másrészt az emberek többsége amúgy is idióta és nem veszi észre a nyilvánvalót. Szóval aki nem látja, hogy mennyire csodálatosan szép, az menjen el szemüveget csináltatni. A nem az esetem kifogást esetleg elfogadom, ha épp jó kedvemben vagyok.
Mai szépségünkről azt kell tudni, hogy két évvel fiatalabb nálam, és kislány korában lenyomta még Schwarzit is az Ovizsaruban (nem). Továbbá szerepelt az October Road című, kicsit nyálas, de meglepően nézhető sorozatban, megküzdött a Star Treket elkúró (erről majd később) szemüveges nerd bazi nagy szörnyével, és már az egész világ ismeri a hátsóját.
Jenna Fischer valószínűleg nem az a típus, aki az emberek többségének eszébe jut, ha mindenféle húspiaci toplistákat állít össze. Igazi természetes szépség, klasszikus szomszéd lány, akinek a vonzereje nem azonnali, viszont cserébe nagyon erős, ha egyszer elkap. Leginkább az Office-ból ismerhető, ahol ugye nem lehet nem imádni.
Quincy Jones lányát a legtöbben valószínűleg az Office-ból ismerik, ha egyáltalán, pedig már jó pár sorozatban szerepelt (Boston Public, NY-LON, Wanted, Unhitched, vagy legutóbb a Parks and Recreation). A vásznas megjelenésből egyelőre még csak kisebb mellékszerepekre futotta, kivéve az I Love You, Man, ahol már női főszereplőként szorította háttérbe a Jason Segel-Paul Rudd duó. Ha érdekel, hogy miért került ide, az ok a mosolyában és a hangjában keresendő.
Mai szépségünk többek között azzal szerzett kultstátuszt a szinésznők között, hogy 11 évesen egy csomó csirkeszaurusz megabuzálta az Elveszett világ (aka. Jurassic Park 2.) kezdő képsoraiban, majd egy évvel később ő játszotta Steven Seagal lányát a cséplőgépkezű mester harmadik öko-akciójában (ez volt a Hazafi) is. Azóta már sikerült összehoznia egy gigantikus telefonszámlát (When A Stranger Calls), feltűnt a Heroes még gyengébb moziverziójában (Push) és Raquel Welch után ő volt a világtörténelem második nője, aki felfedezte magának a szőrtelenités előnyös tulajdonságait (10000 BC).
Bár előtte és utána is jó csomó sorozatban lehetett látni, nekem természetesen az első sorozatszerelmemből maradt emlékezetes. Ő játszotta ugyanis mindenki kedvenc Mrs. Reynoldsát, ráadásul annyira jól, hogy abban a két részben még Nathan Filliontól is majdnem ellopta a show-t. Mostanság a Mad Men cimű, férfi aranykorban játszódó reklámügynökséges minőségiben szerepel, és nem is rosszul.
A Castle című sorozatban tűnt fel idén, és kábé az első pillanattól örökös rajongójává tett. Rory Gilmore óta nem volt (és igazából előtte sem) ennyire aranyos és szerethető női karakter a tévében, mint az általa megformált Alexis. Nyilván elfogultság is részemről, de szerintem elképesztő, hogy ez a 15 éves lány milyen gyönyörű és mennyivel intelligensebben játszik, mint sok-sok más színésznő, szóval ha a következő években nem fut be hatalmas karriert, akkor nagyon mérges leszek. Nyugi, azért nem Travis Bickle-szinten, de majdnem, szóval izzítsátok a hollywoodi kapcsolatokat. Következő felbukkanása a Jim Carrey-féle Christmas Carol feldolgozásban várható.
Igen, újabb állandó rovat premierje következik, gondolom mindenki örömére. A roppant fantáziadúsan Heti tündér névre keresztelt gyűjtemény keretein belül minden hétfőn délelőtt érkezik majd egy szerintem szép színésznő, hogy ha már úgyis dolgozni kell, legyen egy fix pont, amit érdemes várni. Az persze teljesen jogos, hogy képeket mindenki tud guglizni, de a terveim szerint a Foxológia spinoffjának is tekinthető sorozatban leginkább kevésbé ismert szépségek kapnak majd helyet (néha ismertek is persze), olyanok, akikre nem biztos, hogy a többség rákeresne.
Fontos, hogy bár a hangsúly valóban a szerintem szép kitételen van, a tipikus irigy kommentek (az utcán mindenki szebb, a barátnőm/anyám/bölcsis dadusom szebb, szerintem kurva ronda) törölve lesznek, egyrészt mert nevetségesek, másrészt mert nem hiszem, hogy annyira szar ízlésem lenne.
