Beverly Hills Chihuahua (2008)

Gazdátlanul Mexikóban

Mindenekelőtt három dolgot kell tisztázni:

1. Kedvelem a kutyákat (boxerek FTW), de a direkt, avagy szándékosan kutyás filmeket ki nem állhatom. Az a film a direkt kutyás, ahol a kutya nem egyenrangú társként, hanem nagyjából csak nézőcsalogatóként szerepel, mert arra úgyis harapnak a gyerekek.

2. Az utóbbi pár évben terjedő csivavadivat szerintem undorító és szánalmas. Nem, nem azoknak szólok be, akik csivavát tartanak, hanem azoknak, akik azért tartják, mert trendi és tök jól megy a táskához és amúgy is jól lehet mutogatni az ismerősöknek. Igen, azokról van szó, akik gügyögnek a kutyájuknak – na őket a saját lábukkal verném agyon (vö. Jamie Lee Curtis karaktere a tárgyalt filmben – szánalom a köbön).

3. Utálom az olyan filmeket, ahol állatok beszélnek, akár egymás közt, akár emberek számára érthetően. Ezalól a szabály alól maximum a rajzfilmek képezhetnek kivételt.

Ennek ellenére mégsem fogom meggyalázni ezt a valamit (pedig tudnám, de nagyon), mert tisztában vagyok vele, hogy nem nekem készült. Persze attól, hogy nem én vagyok a célcsoport, a film még ugyanúgy szar marad, de egy ilyet oltani olyan, mint egy leragasztott szemüveges kövér kisfiútól elvenni a csattogós lepkét: nagyon könnyű, de egy bizonyos életkor és értelmi képesség fölött már nem okoz örömet. A célcsoport, vagyis a gyerekek és a nullaagyú csivavabuzik pedig tudom, hogy imádni fogják, miért is ne tennék? Van benne sok beszélő állat meg egy könnyen felfogható sztoriféleség, és a végére még egy kis tanulságot is sikerült beleerőszakolni, miszerint az állat nem játék.

Kár, hogy ez már nem fog eljutni a megfelelő fejekbe, mert a kitölthető légüres teret addigra elfoglalják Chloe és Delgado „fergeteges kalandjai”. Annyit még hozzátennék, hogy a 94 milliós amerikai bevétel nagyjából előrevetíti a második részt, amiben majd biztosan a „kedvenc kutyusaink kis porontyai” kerülnek veszélybe, és lesz majd embergyerek is, vagy rögtön kettő, ha már az első részből kimaradt. A nagy adag fikafelhő feloszlása ellenére a pontszám azért természetesen 1/10, és még mielőtt az utolsó írásjelet legépelném, ezúton kiosztok Edward James Olmosnak egy virtuális eztmégishogyképzeltedet. A fosatóhangját ilyesmire pazarolni… Na mindegy, az asszonynak biztos új konyha kellett.