I Now Pronounce You Chuck and Larry (2007)

Férj és férj

Az előző Sandleres kisiklásomnál is azt ígértem, hogy rövid leszek, de most tényleg az leszek, hiszen az ott írtak nagy része erre a filmre is tökéletesen igaz. A sandleritis, vagy más néven a VNT-kór (Végső Nagy Tanulság) tényleg létezik, nincs mese. Adott egy logikai hibáktól és fejfogós hülyeségektől sem mentes, de azért nagyjából nézhető film. Adottak a filmbéli karaktereket korrektül eljátszani képes színészek és adott Jessica Biel vizesen és bugyi-melltartó kombóban. És akkor mindezek mögé odatolnak egy olyan gyomorforgató befejezést, ami minden jobb érzésű embert több napos okádásra késztet.

És nem is arról van szó, hogy a „szeresd a szivárványos bácsikat” jeligét hangoztatták volna túl sokat, bár tény, hogy a film közben előforduló kevésbé PC poénok ellensúlyozására kaptunk egy jó adagot a végére. Meg vagyok róla győződve, hogy a normálisabb melegek ugyanúgy megvernék a forgatókönyvírókat, mint a „gyűlöld a buzit” feliratú pólóban parádézó intelligens fiatalok. Mert ez a testrabló idegenek által irányított agymosott szektás hülyeség tényleg túlmegy minden határon.

A pontszám azért 5/10, mert a Férj és férj csak a végére lesz elviselhetetlenül szar, ellentétben például a Mr. Deeds-szel, ami végig az, és egyébként is a legrosszabb Sandler-film, amit eddig láttam.

Arra egyébként kíváncsi lennék, hogy vajon mennyit használ a homoki szexuálisok megítélésének egy olyan teljesen életszerűtlen karakter, aki sok év titkolózás után végre kijön a budiból, és azzal a lendülettel egyből ellenszenves integetős buzi lesz belőle (igen, Ving Rhamesről van szó)?