Meet the Spartans (2008)

Spárta 3. – Spárta a köbön

A filmet készítő bagázsnak már az előző produkcióját sem értékeltem túl sokra (bár innen nézve akkor még nagyon engedékeny voltam), de mostanra sajnos még lejjebb csúsztak. Mondanám, hogy a béka segge alá, de félek, ezzel is csak ötletet adnék egy újabb anális-fekális vonalon mozgó poénhoz. Félreértés ne essék, tudok én nevetni az ilyen poénokon is (sőt), feltéve, hogy léteznek egyáltalán. De ebben a mozgókép-anyagban sajnos nincsenek poénok, így a szaros-gennyes rész csak gusztustalanság marad, nem humorforrás.

Márpedig egy paródia esetében nem ártana, ha lenne min nevetni, mert anélkül elég gáz az egész. És hát pont ez a baj a Meet the Spartans-szal: hogy gáz. Miközben néztem, én éreztem cikinek, hogy ilyesmi egyáltalán elkészülhetett. Nem tudom, hogy tudatosan csinálták ilyen szarra, és megpróbálják ránk sózni, vagy ezek az „írók” tényleg azt hitték, hogy vicces, amit letettek az asztalra. Bár tulajdonképpen mindegy is, mert az egyik esetben a túl vastag bőr és a minden áron zsidóság, a másikban pedig az önkritika hiánya miatt legyenek átkozottak.

Persze értem én, hogy ez most a trendi, de ne a „your mama…” harc vagy egy idétlen táncikálás-verseny legyen már az etalon, aminek minden paródiában vagy viccesfilmben szerepelnie kell. Vagy ha már ott van, akkor legyen vicces, á la Robot Chicken. Nem is húzom tovább, már így is jóval több ez a három bekezdés, mint amit érdemel ez a förmedvény. 1/10-et kap, mert nem akarok nullázni, és mert Carmen Electra azért még így megsemnézemhányévesen is igen jó formában van. Kár, hogy az ámerikásoknál csak ilyen hülye paródiákban szerepelhet, pedig ha jó filmet kap, azért róla is kiderül, hogy nem csak a melleit mutogatni jó, hanem egy kicsit tud szinészkedni is. Én meg most megnézem a Nagy durranást, mert az legalább a 342. alkalommal is vicces.