Pizzás (2000)

Ritkán nézek magyar filmeket, pedig egészen biztosan van köztük olyan, amit érdemes lenne. De tutira nem a Pizzás az. Nem is tudom, mit gondolhatott, aki erre pénzt adott…

Pedig még akár jó film is lehetne, érezni benne a munkát az írók részéről, legalábbis a szójátékok és egyéb verbális bombák tekintetében. Merthogy néhol egészen értelmes és vicces dialógokat kapunk a Pizzástól, de ezekkel is pont az a gond, mint a történet egyik „szereplőjével”, a pizzával. Egy bizonyos mennyiség után, bármennyire is jó, hirtelen hátramenetbe kapcsol, ha tovább erőltetjük. És valóban, a Pizzásnál is azt vettem észre, hogy az elején még jópofa szövegek egy idő után kezdenek halálra idegesíteni, és már alig várom, hogy vége legyen. Ha ennek a fene nagy kreativitásnak egy részét a történetre fordítják, akkor valószínűleg jobban járunk mindannyian.

Így viszont csak egy tipikusan magyar film lett belőle (gy.k.: az elején még okés, de mire vége van, már a falat kaparod kínodban, a fölösleges túlhúzások miatt), még ha látszik is rajta, hogy a készítők ezt inkább el akarták kerülni. Egy 20-30 perces rövidfilmként viszont nagyon jól működhetett volna. Csak abból ugye nincs nagy pénz. 4/10 a vége.