The Last Kiss (2006)

Az utolsó csók

The Last Kiss

Azt hiszem, megvan a tökéletes film az első blogbejegyzéshez, úgyhogy akkor el is kezdem. Ismét bebizonyosodott, hogy Zach Braff tud valamit. És nem csak azért, mert két igen cute lánykával játszik együtt egy filmben, hanem mert az a film ilyen jóra sikerült. Nem cukormázas, mint általában a romantikus filmek, nincs nagy bonyodalom és akármi. Mivel nem szeretnék spoilerkodni vagy bármit is elmondani a filmből, elég lesz annyi, hogy aki valami romantikus vígjátékot vár, az csalódni fog. Aki Scrubs-stílust, az szintén. És ennek ellenére a Last Kiss mégis teljesen Zach Braff-film. Melankolikus, néhol vicces, és minden sallangtól mentes. Olyan, mintha a srác saját novellát forgatna a szerelemről. A Garden State volt a bevezetés, a Last Kiss a tárgyalás, és én már kíváncsian várom a befejezést is.

You know, life is pretty much in the grays for the most part. And if you insist always on black and white, you are gonna be very unhappy.

A filmet nézve végig olyan furcsa érzésem volt, aztán ahogy a stáblista alatt végiggondoltam, rájöttem, hogy azért, mert akár a saját életemet is láthattam volna. Simán megtörténhet (és meg is történik) bárkivel. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak nem tetszik majd, mert a befogadásához egy kicsit másfajta gondolkodásmód kell, más perspektívából kell nézni a dolgokat, de nálam egyből bekerült a kedvencek közé. Szóval részemről 9/10 lenne, ha pontoznék (tegnap este még 8/10 volt, de ma átgondolva megéri a 9-et, tényleg).

– Stop talking about love. Every asshole in the world says he loves somebody. It means nothing.
– But it’s true.
– It still doesn’t mean anything. What you feel only matters to you. It’s what you do to the people you say you love, that’s what matters. It’s the only thing that counts.

briangatwood | December 14th, 2006 at 9:21 pm
Általános: kritika | Konkrét: , , ,

blabla