Miért hiányzik a tévézés?

A kilencvenes évek közepe felé volt az MTV-nek egy 100 éves a mozi című, hónapokon keresztül futó sorozata, amiben – gondolom nem meglepő módon – a mozi 100 évének terméséből válogattak. A kiemeltebb alkotások előtt még bevezető is volt, ahol Szabó István filmrendező beszélt pár percet az adott filmről és az alkotókról. A címekre persze már nem igazán emlékszem, de azt tudom, hogy nagyon sokat megnéztem közülük, és akkor ugyan nem tudatosult bennem, de valószínűleg erre az időszakra tehető a filmfogyasztóból filmrajongóvá válásom folyamata is.

Azelőtt is láttam már csomó filmet, hiszen ez még a vhs kora volt: a hangalámondásos mennyország már eltűnőben, de még szatyorral hordtuk haza a kölcsönzői kazettákat, rajtuk a Lorenzo Lamas-életmű minőségi szintjére belőhető aktuális vígjáték- és akciósikerekkel. A tévében látott régi, 40-50 éves filmek viszont mások voltak. Sehol egy lófarok, sehol egy robbanás, de mégis ott tartottak a képernyő előtt. Sőt, odavonzottak a képernyő elé (a lefekvési idő után kezdődő Rettegés foka vagy Madarak nem olyan film, amit véletlenül néz meg az ember 12 évesen). És imádtam őket.

Ebben az időben lehetett az is, amikor elkezdtem „nemzetközi” filmeket nézni. Ez valahogy úgy működött, hogy amikor szombaton megjelent az új tévéújság, gondosan végigmentem a műsoron és karikáztam a francia, lengyel, csehszlovák, stb. filmeket. Dehogy tudtam még akkor, ki az az Almodóvar vagy Marco Ferreri, de megnéztem a Sonka, sonkát és A nagy zabálást is. Mert mások voltak (és abban az életkorban elég zavarba ejtőek is, de ez más kérdés).

Az elmúlt öt-hat évben viszont – amióta nem nézek tévét – csak az amerikai (angol, esetleg évente elenyésző mértékben ázsiai) filmipar új termékeit fogyasztom, ami nem jó. Nem azért, mert „fos halivúd”, egyszerűen jó lenne tudni más nemzetek filmjeiről is, jó lenne régebbi filmeket is nézni. És ezért hiányzik a tévézés. Mert míg régen egy hét alatt láthattam két francia, egy olasz és egy iráni filmet, erre manapság esélyem sincs.

Tény, hogy a lustaságom is okolható ezért a hanyatlásért, mert a filmfesztiválokra küldött alkotások közül néhány biztosan elérhető valahogy, de a többségüknek (és azok, amik nem kapnak nagyobb nemzetközi figyelmet) a köztévéket leszámítva szerintem esélyük sincs a hazájukon kívüli bemutatásra. És amíg a „valahogy elérhető” filmeknek is utánamegy az ember… (ráadásul jó lenne érteni is a párbeszédeket)

De az is igaz, hogy már a tévé sem a régi. A port.hu-t böngészve legalábbis úgy tűnik, hogy már a közszolgálati csatornákon sem látható annyi és olyan film, mint 10-15 évvel ezelőtt. Azt sem hiszem, hogy a hatszáz kereskedelmi tévével versenyezni próbáló MTV manapság „merne” egy, a 100 éves a mozihoz hasonló, egész éves sorozatot csinálni. Sajnos. Pedig azt még neten streamelve, hangyacsata minőségben is nézném.

A végére jöjjön az emlegetett sorozat főcíme. Emlékeztek még rá?

még több jóság »