1

Oscar 2011 – Még több kép

Ez már az after party rész, de azért megérdemlik, hogy kikerüljenek.

Amanda Seyfried

Amanda Seyfried

még több jóság »

5

Oscar 2011 – Értékelés

Az a helyzet, hogy teljesen meg tudom érteni azokat, akik az Oscar említésekor húzzák a szájukat, netán szolid (vagy kevésbé szolid) anyázásba kezdenek azzal kapcsolatban, hogy ez a hollywoodi zsidó-ünnep és egyáltalán semmit nem ér – lassan már presztízst sem. Az, hogy ebben mennyi igazság van, az ilyen esték után derül ki igazán.

A bevezető montázs egyébként egész jól sikerült, és nagyjából ugyanez lenne elmondható az egész show-ról is, ha nem toltak volna be egy 40 perces unalomblokkot a közepén. Nem tudom, mi alapján döntötték el anno a díjak átadási sorrendjét, de talán érdemes lenne variálni egy kicsit és nem egymás után betolni az összes unalmas kategóriát meg a még unalmasabb dalokat. Komolyan, volt már valaha tényleg jó Oscar-díjas betétdal? Talán a ’92-es A Whole New World az Aladdinból. Nem kell elénekelni őket, köszönjük. Pozitívum volt viszont, hogy ezúttal jutott idő a legjobb színész/színésznő és film normális bemutatására (negatívum, hogy Sandra Bullock volt az egyik prezentátor).

Scarlett Johansson

Az ok egyébként, amiért az idei gála némi bizakodásra adott okot, hogy láthatóan próbáltak fiatalítani, már a műsorvezetőkkel is. Az majd kiderül, hogy ez mennyire volt kifizetődő (ha jövőre megint valami öreg róka lesz a házigazda, akkor semennyire), de szerintem Anne Hathaway mindenképpen dicséretet érdemel: lelkesen próbálkozott a lehető legjobban végigcsinálni az estét, ami egy-két apró hibát leszámítva sikerült is. A partnerén, James Francón viszont nem annyira a lelkesedés, sokkal inkább némi tudatmódosító szer hatása volt látható. Igazából nem érdekel, hogy szív vagy sem, de ha beállva nem képes végigvinni egy ilyen estét, akkor talán mégsem kellett volna előtte pöffenteni.

De a fiatalítás itt véget is ért, a döntések mögött ugyanis láthatólag ugyanaz a begyepesedett gondolkodás állt, mint az utóbbi sok-sok évben. Idén nem volt se zsidós, se buzis film (a The Kids Are All Right ugyan leszbikus, de hát az egy vicc, szóval inkább „leszbikus” a helyes írásmód), így a harmadik közkedvelt zsáner, a kosztümös dráma kerülhetett előtérbe.

Meg is volt a kvázi tarolás: a Király beszéde ugyan „csak” 4 díjat vitt el, de természetesen a leglényegesebbeket (legjobb film, főszereplő, rendező, eredeti forgatókönyv). Teljesen papírforma, bár a rendező és a producerek még a köszönőbeszédükben is váltig bizonygatták, hogy mekkora rizikó volt a film elkészítése. Azé a filmé, ami nem csak életrajzi, de kosztümös és egy angol uralkodó életéről szól. Azé a filmé, ahol a főszereplő élete fordulópontjához érkezik, amikor is kitartással és kemény munkával sikerül legyőznie egy addig legyőzhetetlennek hitt akadályt. Azé a filmé, aminek történelmi hátterét a közkedvelt II. világháború adja. Rizikós. Meg a fa–.

Jennifer Lawrence

Fentebb írtam, hogy maga a show a „szódával elmegy” kategória volt, a jelöltekről viszont még ez sem feltétlenül mondható el. Ha egy megfelelő jelzőt keresek, leginkább az unalmas jut eszembe. Nem láttam ugyan minden filmet és alakítást, de amiket igen, azok nagyjából ugyanott voltak, és nem feltétlenül a topon. A Harcos jelölései például teljesen vicc kategóriába tartoznak. Maga a film egyébként korrekt, de semmi extra, Amy Adams viszont (bármennyire is kedvelem) borzasztóan szürke volt, és ugyanez mondható el a többiekről is. Hihetetlen, hogy mindkét mellékszereplő ebből a filmből került elő. A vesztesek közül egyedül Hailee Steinfeldet sajnálom, de a True Grit-beli alakításából kiindulva vissza fog ő még jönni azért a szoborért, valószínűleg többször is.

Az este nagy vesztese számomra Cristopher Nolan volt, akit egyrészt szégyenszemre nem is jelöltek a legjobb rendezés díjára, másrészt a nagyon megérdemelt eredeti forgatókönyvért sem kapta meg. Cserébe az Inception a technikai díjak nagyobb részét elvitte (fényképezés, hangkeverés, hangvágás, vizuális effektusok).

Azt csak így, mintegy félmondatként említem meg, hogy úgy tűnik, minden évben van egy ellenszenves köszönőbeszéd. Tavaly Sean Penn kapta a GTFO-díjat a homofóbozással, idén pedig az a pali, akinek sem a nevére, sem a filmjére nem emlékszem már (valamelyik rövid- vagy dokufilm lehetett), de egy pillanat alatt kiverte a biztosítékot, amikor a köszönőbeszédét azzal kezdte, hogy elkezdett a gazdasági válságot előidéző bankárokról szövegelni. Ahogy már twitteren is írtam: „Ha ott vagy a rongyrázáson, átveszed a díjat, akkor nem kell a nagy duma. Köszönd meg azt’ menjél haza.”

A végére pedig jöjjön a teljes lista:

Best Picture: The King’s Speech

Directing: Tom Hooper (The King’s Speech)
Actress in a Leading Role: Natalie Portman (Black Swan)
Actor in a Leading Role: Colin Firth (The King’s Speech)
Actress in a Supporting Role: Melissa Leo (The Fighter)
Actor in a Supporting Role: Christian Bale (The Fighter)

Writing (Adapted Screenplay): The Social Network (Aaron Sorkin)
Writing (Original Screenplay): The King’s Speech (David Seidler)

Animated Feature Film: Toy Story 3
Foreign Language Film: In a Better World (Denmark)
Short Film (Live Action): God of Love (Luke Matheny)
Short Film (Animated): The Lost Thing
Documentary (Feature): Inside Job (Charles Ferguson and Audrey Marrs)
Documentary (Short Subject): Strangers No More (Karen Goodman and Kirk Simon)

Art Direction: Alice in Wonderland (Robert Stromberg, Karen O’Hara)
Cinematography: Inception (Wally Pfister)
Visual Effects: Inception (Paul Franklin, Chris Corbould, Andrew Lockley and Peter Bebb)
Film Editing: The Social Network (Angus Wall and Kirk Baxter)
Music (Original Score): The Social Network (Trent Reznor and Atticus Ross)
Music (Original Song): Toy Story 3 – We Belong Together (Randy Newman)
Sound Mixing: Inception (Lora Hirschberg, Gary A. Rizzo and Ed Novick)
Sound Editing: Inception (Richard King)
Makeup: The Wolfman (Rick Baker and Dave Elsey)
Costume Design: Alice in Wonderland (Colleen Atwood)

3

Oscar 2011 – Red Carpet

Liveblog nincs, összefoglaló lesz, de addig is jöjjön máris a lényeg.

Amy Adams

Amy Adams

még több jóság »

Hey, Ferris! Is this your day off?

Nagyon szép megemlékezés John Hughesról, rengeteg klasszikus tinifilm atyjáról.

még több jóság »

Oscar 2010 – Értékelésféle

A 82 nem kerek szám, semmi nagy ünneplés, meg aztán homokos vagy zsidós filmek (a Basterds nem ér) sem voltak, így talán érthető, miért nem erőltették meg magukat a szervezők. Nekem legalábbis ez volt az első gondolatom. Persze mindig van némi csúszás, végül is élő adásról van szó, de azért az mégis durva, hogy az est végére annyira elúsztak a köszönőbeszédek és a sok bevágott részlet miatt, hogy a legjobb film bejelentését Tom Hanks 20 másodperc alatt zavarta le…

Aztán beszélni kell még a házigazdákról is. Az egész eseményt úgy reklámozták, hogy ilyet aztán még nem láttunk, ami persze egyértelmű hazugság volt, de mégis, a valóság alulmúlta az elvárásokat. A nyitó énekkel nem volt különösebb gond, de azért tavaly Hugh Jackman rendesen odatett a shownak, amit NPH-nak esélye sem volt lenyomni. A két öreg, Steve Martin és Alec Baldwin dualógja is rendben volt, de aztán lejtmenetbe kezdtek, és azt csak néha-néha sikerült egy picivel jobb poénnal lelassítani. Ráadásul – szintén az elcsúszó ütemterv miatt – a vége felé szimplán eltűntek.

Az egyik legjobb rész volt Ben Stiller na’vinak öltözve, de a legnagyobb dicséret egyértelműen a John Hughes-megemlékezésért jár a gyönyörű montázzsal és a méltatással. Ilyenkor sajnálom igazán a generációs különbségeket amúgy, egy mai tininek a Ferris Bueller vagy a Long Duk Dong nevek nem mondanak semmit, és nyilván gőzünk sincs arról, ki az a Molly Ringwald vagy Judd Nelson. Szomorú.

Kathryn Bigelow

A sok évnyi korrekt maszlag után végre visszakaptuk az „…and the winner is…” felvezetést, ami néhány átadó fejében azért okozott zavarokat, de sebaj, szerintem ez hozzátartozik a show-hoz, vissza kellett hozni. Kettőt kell még kiemelni, egyrészt a legújabb kedvenc, Carey Mulligan borzasztó furán nézett ki a szőke hajával, remélem ez csak valami múló hóbort (ahogy a rövidség is), másrészt Kathryn Bigelow (kép fent) 59 éves. Komolyan.

Mivel a jelöltek és nyertesek közül még egy csomót nem láttam, a ki érdemelte meg és ki nem elemzésébe most nem megyek bele, majd ha megnéztem az összeset. Addig meg csak annyit, hogy Bullockot még most sem hiszem el, a Basterdsnek kellett volna nyernie a film, rendezés és forgatókönyv kategóriában, és hol a fenében volt a (500) Days of Summer?

Oscar 2009 – Red Carpet

Na, ha már live blog nem volt, legyen legalább valami kvázi exkluzív anyag is (egészen addig, míg másoknak is eszébe nem jut kirakni őket).Szóval a tovább mögött ott lapulnak a a vörös szőnyeg legszebbjei, alfabetikusan az összeveszést elkerülendő. További képek érkeztével frissítés is várható.

(…)

Bónuszként pedig azok, akiket nem az akadémiás vörös szőnyegen lőttek meg, de ugyanúgy gyönyörűek voltak valami más partin és/vagy összejövetelen.

(…)

1

Oscar 2009 – Nyertesek

Nem volt live blog, mert arra lusta vagyok, sőt a jelöltek közül csak kettőt láttam (shame on me, tudom), de azért itt vannak a nyertesek, csakhogy mégis. A végén meg pár gondolat, csak úgy.

Összesítve:

Slumdog Millionaire – 8
The Curious Case of Benjamin Button – 3
The Dark Knight – 2
Vicki Cristina Barcelona – 1
Milk – 2
Wall-E – 1
The Duchess – 1

Részletesen:

Legjobb női mellékszereplő: Penelope Cruz (Vicki Cristina Barcelona)
Legjobb eredeti forgatókönyv: Milk
Legjobb adaptált forgatókönyv: Slumdog Millionaire
Legjobb animációs film: Wall-E
Legjobb animációs rövidfilm: La Maison En Petits Cubes
Legjobb látványtervezés: The Curious Case of Benjamin Button
Legjobb jelmeztervezés: The Duchess
Legjobb maszk: The Curious Case of Benjamin Button
Legjobb operatőri munka: Slumdog Millionaire
Legjobb rövidfilm: Spielzeugland (Toyland)
Legjobb férfi mellékszereplő: Heath Ledger (The Dark Knight)
Legjobb dokumentumfilm: Man on Wire
Legjobb rövid dokumentumfilm: Smile Pinki
Legjobb vizuális effektek: The Curious Case of Benjamin Button
Legjobb hangvágás: The Dark Knight
Legjobb hangkeverés: Slumdog Millionaire
Legjobb vágás: Slumdog Millionaire
Legjobb eredeti filmzene: Slumdog Millionaire
Legjobb eredeti betétdal: Slumdog Millionaire
Legjobb idegen nyelvű film: Departures
Legjobb rendezés: Danny Boyle (Slumdog Millionaire)
Legjobb női főszereplő: Kate Winslet (The Reader)
Legjobb férfi főszereplő: Sean Penn (Milk)
Legjobb film: Slumdog Millionaire

Szóval. Bevallom féltem Hugh Jackmantől, de be kell vallani, szép teljesítményt nyújtott. Voltak poénok és éneklés néhány unalmas dallal, de a szöveg hibáit nem kenem rá persze. A bejátszások néhány kivételével jók voltak, a forgatókönyvesek különösen. Azért a megemlékezős rész többet érdemelt volna, mint egy kornyikáló hájas fekát… Sean Penn győzelme teljesítménytől függetlenül várható volt, az akadémia szereti az életrajzi filmeket, és persze a buzis filmeket is. Penn köszönőbeszéde viszont felháborító volt, most már kezd tényleg gyomorforgató lenni ez a politikai korrektségre törekvés. És Obama megint meg lett említve, mint az első fekete elnök. Komolyan kezdem sajnálni szerencsétlent, bármit is tesz a következő négy évben, akkor is úgy kerül be a történelembe, mint az első néger a Fehér Házban. Szar lehet kirakatembernek lenni.

Ledger várható volt, Kate Winslet szintén (ha most azt írom, hogy az akadémia a zsidós-holokausztos filmeket is szereti, akkor már biztos felkerül a blog a rasszista listára, de sebaj), Penelope Cruzt viszont nagyon nem szeretem, és a legjobb női mellékszereplő díjat én tutira Amy Adamsnek adtam volna, mert annyira édes, hogy az már…

A legjobb eredeti forgatókönyvet az In Bruges, a maszk/smink díjat pedig a Hellboy 2 kellett volna, hogy kapja. A Slumdog Mllionaire abszolút tarolt, 10 jelölésből nyolcat el is vitt szépen. Még nem mondhatom, hogy nem érdemelte meg, hiszen nem láttam, de azért mégis kicsit soknak tűnik. Egyébként még ki is egyeznék a díjaival, de a legjobb eredeti filmzene és betétdal odaítélése mindenképpen vicc. Értem én, hogy egzotikus az indiai zene, de annyira zseniális volt, hogy kábé három perccel az előadása után már nem is emlékeztem rá…

Szóval összességében nézhető volt a gála, mert bár a nyerteseket nagyjából előre tudta mindenki, a show maga jobban sikerült, mint tavaly. Az viszont milyen, hogy az öt korábbi nyerteses méltatások szövegét előre megkapták a közvetítő csatornák?

1

Oscar 2008

Mivel úgyis minden filmes blog tolta és tolja a listákat a jelöltekkel és győztesekkel (a jobbak még liveblogoltak is), én meg egyrészt lusta is vagyok, meg a filmeket amúgy sem a díjak határozzák meg (azért végignéztem én is a cécót), szóval álljon itt egy link a filmbuzira, ahol mindent megtudhatnak az érdeklődők.

Én meg újra előhúzom a főnixmadár kártyát. Stay tuned.